A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a CEF (Európai Hálózatfejlesztési Eszköz) PSA (programtámogató tevékenység) keretében meghirdetett MOVE/B4-2017-63 pályázati felhívásra támogatási kérelem összeállításában vett részt. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az ERTICO vezette konzorciumhoz csatlakozott, amely 15 tagországból 19 együttműködő partnerrel kér támogatást digitális térképi adatok (statikus és félig statikus) cseréjének megvalósításához. Az együttműködés időtartama 4 év, a projekt 2018 januárjában indult. A Társaság összes elszámolható költsége 139 625 EUR, így 80%-os támogatási intenzitás mellett a támogatás összege 119 875 EUR, a saját forrás mértéke 19 750 EUR. 2018-ban megtörtént a szükséges informatikai rendszerek fejlesztésének feltérképezése és a fejlesztések előkészítése, a Magyar Közút pilot interfészének kifejlesztése folyamatban van. A projekt 2022. december 31-én zárul.

A TN-ITS GO egy olyan módszertan, eljárások/megoldások összessége, amely a téradatcsere megvalósításához nyújt támogatást az ITS-alkalmazások fejlesztésén keresztül. A projekt hossza 48 hónap, mely idő alatt a résztvevő adatszolgáltatók kialakítják a szabványos interfészt, mellyel az önvezető és hálózatba kapcsolt közlekedést támogató alkalmazások fejleszthetők, míg a részt vevő digitális térképszolgáltatók kidolgozzák az adatminőség javítását célzó visszajelzési folyamatot.

A Magyar Közúton kívül a projektben részt vevő partnerek:
ERTICO-Belgium; TomTom-Hollandia; HERE Technologies-Hollandia; Flemish Department of Mobility and Public Works-Belgium; RWS (Rijkswaterstaat-Ministry of Infrastructure ant the Environment)-Hollandia; Ministry of Transport Communications and Works of Cíprus-Ciprus; Lithuanian Road Administration – Litvánia; IGN (Institut National De L’information Géographique et Forestiere)-Franciaország; Swedish Traffic Administration-Svédország; Department for Transport DfT-Anglia; DTTAS Department os Transport, Tourism and Sport-Írország; European Transport Safety Council-Belgium; The Finnish Transport Agency-Finnország; Infraestruturas de Portugal-Portugália; Slovenian Traffic Safety Agency-Szlovénia

A projekt (a finanszírozás sajátossága miatt) alapvetően a TEN-T hálózattal kapcsolatos adatcserére koncentrál, de a résztvevők által fejlesztett rendszerekkel szembeni elvárás, hogy skálázhatónak és kiterjeszthetőnek kell lenniük az egész úthálózatra. A tevékenység a 2010/40 EU irányelvben foglaltakkal összhangban, a digitális térképekhez felhasznált közúti, közlekedési és szállítási szolgáltatások adatainak elérhetővé tételével, az európai tér-adatcsere folyamat kialakításával hozzájárul a multimodális közlekedés és valós idejű forgalmi információs szolgáltatások fejlődéséhez is. A résztvevő tagországok és partnerek számának növekedésével a TN-ITS szolgáltatás jelentősen hozzá tud járulni az országok közötti átjárhatóság javításához is, ezért a munkaprogram céljai között szerepel a CEN TS 17268 technikai leíráson alapuló szolgáltatás kiterjesztése.

A jelenlegi projekt főbb célkitűzései, hogy

● a kilenc tagállamoktól származó új ITS téradat szolgáltatási lánc megtervezésre kerüljön a terepi felméréstől a TN-ITS interfészig, majd a végfelhasználó térkép-szolgáltatók adatbázisáig;
● a TN-ITS meglévő szolgáltatásai a hat új tagállamra is kiterjesztésre kerüljön, igazodva a tagállamok útüzemeltetési körülményeihez;
● a TN-ITS szolgáltatások értékelésre kerüljenek, beleértve az adatok kereskedelmi adatbázisba történő integrálását, valamint a visszacsatolási hurkot;
● ITS szakértői csoport kerüljön felállítása, és gondoskodni kell arról, hogy ez a csoport folyamatosan fent is maradjon (az Európai Uniós társfinanszírozású projektet követően is).
● TN-ITS szolgáltatás kiterjesztésének (út tagországok, új szolgáltatók bevonásával is) segítése

Elindult a magyar TN-ITS szolgáltatás

A hazai TN-ITS szolgáltatás fejlesztője és üzemeltetője a Magyar Közút Nonprofit Zrt. A szervezet ezen felül adatszolgáltató szerepkört is betölt a kezelésében lévő úthálózat tekintetében. A hazai szolgáltatás akkor tekinthető majd teljesnek, ha Budapest Főváros (Budapest Közút) és az önkormányzatok kezelésében lévő utak is integrálásra kerülnek a szolgáltatásba. Ezen cél elérése érdekében úgy alakítottuk ki a rendszert, hogy szabványos interfészen keresztül fogadni tudja a harmadik fél által biztosított információkat. Ezzel az üzemeltetők továbbra is saját, helyi adatbázisukban tudják nyilvántartani az adataikat, és csak azokat az információkat adják át szabványos formátumban, amelyeket publikálni szeretnének, illetve amelyeket a szabványos szolgáltatás megkövetel.

A szolgáltatás célja, hogy a magyar úthálózat üzemeltetői (Magyar Közút, Budapest Közút, önkormányzatok) szabványos formában, publikus interfészen keresztül közzé tegyenek statikus információkat az úthálózatról, illetve ezeket folyamatosan frissítsék. A felhasználók számára egy publikus portálon keresztül regisztráció nélkül elérhetők az adatok . A továbbfejlesztési terveink között szerepel a tér-adatok manuális bevitelének lehetőségét megteremteni azok számára, akik nem rendelkeznek kellő kompetenciákkal a szabványos interfész kialakításához, vagy a méretgazdaságosság miatt nem térülne meg számukra a beruházási költség. A célközönség elsősorban a kisebb települések önkormányzatai, akik a kezelésükben lévő úthálózaton ritkán történik változás, mint például óvodák környékén bevezetett sebességkorlátozás esetén.


1. ábra
TN-ITS szolgáltatás folyamata a magyarországi úthálózatra

A Magyar Közút a szolgáltatás bevezetését több ütemben tervezte megvalósítani:

● I. ütem: TN-ITS szolgáltatás felállítása és az első adatkörök publikálása (2018. év végéig elkészült),
● II. ütem: a publikált adatkörök bővítése, JTÁR (Jelzőtábla nyilvántartási rendszer) megvalósítása, és abból adatkörök publikálása,
● III. ütem: a meglévő szolgáltatás továbbfejlesztése a visszajelzések és a felmerülő igények alapján,
● IV. ütem: további hazai adatszolgáltatók bevonása.

A Magyar Közút alapvetően két adatforrást használ az adatok feltöltéséhez az EasyWay és a JTÁR rendszert, illetve épít a jogszabályokban meghatározott szabályokra és korlátozásokra is. Az EasyWay rendszer az Országos Közúti Adatbank adatbázisát tartalmazza, és ebből kerül kinyerésre minden olyan adat, amelyek útszakaszokra vonatkozik (pl. sebességkorlátozás, gépjárművekre vonatkozó tilalmak). Az EasyWay az OKA-val szinkronban havonta frissül, így ilyen gyakorisággal kerül frissítésre a szolgáltatás is.

A másik fő adatforrás, a jelenleg fejlesztés alatt álló Jelzőlámpa Nyilvántartási Rendszer, amelyből a TN-ITS szolgáltatásba kerül minden olyan információ, amely jelzőtáblákon szerepel, pontszerű, és nem köthető szakaszokhoz (pl. közösségi közlekedési megállók). A JTÁR folyamatosan, a jelzőtáblák kihelyezésével egyidőben fog frissülni, így egy kihelyezett tábla már másnap megjelenik a szolgáltatásban, de ugyanez igaz a fordítottjára is, azaz a bevont táblákról is naprakész információt ad a szolgáltatás.

Az MK első ütemben, 2018 őszén a személygépkocsikra vonatkozó sebességkorlátozásokat kezdte publikálni, majd ezt bővítette 2019 tavaszán a tehergépjárművekre vonatkozó sebességkorlátozásokkal és tilalmakkal. A jelenleg elérhető szolgáltatásban a felhasználók a TN-ITS szolgáltatáson keresztül az országos úthálózat minden szakaszára vonatkozó aktuális sebesség-, súly-, hossz-, szélesség- és tengelyterhelési korlátozást, a hozzá tartozó geometriát és a korlátozás esetleges irányultságát tudják megkapni.

Az MK a betöltendő adatköröket folyamatosan tervezi bővíteni. A bővítésben figyelembe vételre kerül a felhasználók véleménye. Több körben történt már egyeztetés a nemzetközi térképszolgáltatókkal, és az elérhető szolgáltatás kapcsán már számos pozitív visszajelzés is érkezett. A korábban meghatározott, a későbbiekben publikálandó adatkörök közül néhány: fizetős utakkal kapcsolatos információk, útosztályok, útmenti parkolók helye, közösségi közlekedési megállók.

A Magyar Közút és az általa üzemeltetett úthálózat esetében is igaz, hogy saját rendszereiben kezeli az adatokat (EasyWay/OKA, JTÁR), majd ezeket publikálja a szabványos interfészen keresztül az országos szolgáltatásba, ahonnan a végfelhasználók elérik.

2. ábra
TN-ITS adatszolgáltatás folyamata az MK kezelésű úthálózatra

A projekt kezdeményezői a nemzetközi térképszolgálatók (TomTom, HERE) voltak, de már most látszik, hogy mellettük más potenciális felhasználók is érdeklődnek az elérhető és naprakész adatok iránt.

A külső felhasználók részére történő adatszolgáltatás mellett a Magyar Közút számára is fontos, “másodlagos” hasznot hozott a rendszer, hiszen
● megvalósul naprakész információkat szolgáltató a Jelzőtábla nyilvántartási rendszer,
● összehangolásra kerül az OKA-ban és a JTÁR-ban is szereplő adattartalom,
● teljesül az adatszolgáltatási kötelezettség egy része a Nemzeti Adathozzáférési Pont felé.

A nemzetközi csapatban történő fejlesztés során látszott, hogy a Magyar Közút meglévő műszaki megoldási innovatívak. A projektbe bevont új tagállamok közül Magyarországnak sikerült elsőként elindítania a TN-ITS szolgáltatást, ami a projekten belül is példaértékű.

A projekt azért is kaphatott kiemelt figyelmet a Társaságnál, mert az ITS direktívák betartása mellett a szolgáltató szemléletet is igyekszik a fejlesztések során szem előtt tartani.
A projekt eddigi eredményein is látszik, hogy várhatóan sikeresen fog zárulni, és ezzel egy újabb hasznos szolgáltatás kerül Magyarországon bevezetésre a Magyar Közút vezetésével, amely tovább növeli az utazók információval történő kiszolgálását és az utazás biztonságát.

Számláló

Számláló

KILOMÉTERNYI ÚT
FŐ MUNKAVÁLLALÓ
VÁRMEGYEI IGAZGATÓSÁG
MÉRNÖKSÉG
LABOR
MÉRŐÁLLOMÁS
31000

KILOMÉTERNYI ÚT

6000

FŐ MUNKAVÁLLALÓ

19

VÁRMEGYEI IGAZGATÓSÁG

80

MÉRNÖKSÉG

8

LABOR

23

MÉRŐÁLLOMÁS